2013. november 24., vasárnap

Adventi naptár

Visszaszámlálás, háromkettőegy. Szerencsére még nem kerültem a hatása alá, mint régebben oly sokszor, néha már ki tudom vonni magam az áruk mozgásának nagy forgalmából. Az adventi naptár is a fogyasztási mechanizmust szolgálja, belegondolni is szédítő, huszonnégy apró ajándék per gyerek (vagy akár szülő, szerelem ésatöbbi). A csokoládésak az olcsón megúszós kartondobozkáikkal, a férjem emlékszik még gyerekkorából, hogyan fakult meg az el nem fogyasztott csokicsizmácska, a legjobb barátja mégis jókedvvel falta be, valamikor a következő év februárjában. A csokiról most lemondanánk, és az újabb aprósághegyekről is (a kacattárt nem lenne jó tovább növelni, azért). De adni mégis szeretnénk, valami minket építő jókedvet és összetartást, ezért úgy döntöttünk, hogy az idén csinálunk a gyereknek adventi naptárt, a kis zsebekbe pedig közös időtöltéseket csenünk, szóljon arról a várakozás, aminek van értelme. 

Az ötlet nem saját, már több helyen is találkoztam hasonlóval. Nagyon kedvesnek érzem, és lényegbevágónak, ezért eljött az ideje, hogy én is hagyományt teremtsek vele a családomban. Kis játékokat fogunk a naptár zsebeibe rejteni, nem újakat, hanem már meglévőket, és az lesz a meglepetés, hogy minden nap a talált tárggyal fogunk közösen játszani. Az ünnepet megelőző várakozást így érzem családinak, gyermekcentrikusnak, s olyan módnak, amellyel mégsem a meglévő rossz rendszereket erősítjük. Ha nem megy lélekből, akkor tudatosan dolgozom az ellen, hogy beszippantson a fogyasztói életvezetés csábító orkánja. Jaj, nem szeretném, hogy most vehemens társadalmonkívülinek higgyetek, boldogan és büszkén írom ezeket a sorokat, tényleg nagyon örülök, hogy ez eszünkbe jutott, hogy már megtettük a szükséges előkészületeket, és hogy most is belegondolhatok, milyen jó lesz együtt játszani - mindennap.

Íme, a mi huszonnégyes listánk:

1. legózás
2. nyomdázás
3. gyurmázás
4. játék a párkeresős társasjátékkal
5. rajzolás filccel
6. egy közös főzés (amiben lesz kevergetés, mert az a gyermek legnagyobb öröme...)
7. barbiezás (nálunk mindig a képzeletbeli játszótérre mennek ezek a szőke cicababák...)
8. memóriakártyázás
9. játék a macis öltöztetővel
10. babázás, babakocsizás, ha igény van rá, akár az utcán is
11. labdázás
12. építkezés fakockákkal
13. játék a kindertojásos figurákkal (ők is mindig azon a bizonyos játszótéren kötnek ki...)
14. festés
15. játék a gombokkal (nem pontosan értjük, miért okoz ez a játék kéjes örömet a gyermekünk lelkében, de behódolunk a furcsa szokásnak)
16. bábozás
17. játék a piacolós társasjátékkal
18. biciklizés (ennek viszont valós játszóterezés lesz a vége...)
19. játszóterezés (hmm...)
20. kerekítőzés (soha meg nem unt mondókáskönyv végigmantrázása)
21. játék a faállatkákkal
22. játékfőzőcske (tea, palacsinta, fagyi - nálunk mindig ez a menü)
23. mézestej készítése (fahéjjal, vaníliával, tejszínhabbal megpakolva, lesz itt pacsmag!)
24. közös nagy hancúr, birkózás, ugrálás a hitvesi ágyból kivett szivacson (ez a tutik tutija, nem hiszem, hogy lesz ennél nagyobb öröme a gyereknek, s mindez legálisan, apa beleegyezésével!, fincsi)

A legtöbb játékhoz tartoznak kis részecskék, melyek könnyen beleférnek az adventi naptár apró zsákjaiba. A kivételeknél kis papírlapra rajzolunk valamit, egy árulkodó jelet, az időtöltésre utaló szimbólumot, aztán az is a meglepetés része lesz, hogy ki kell találni, aznap mivel múlatjuk az időt.

Lelkes vagyok, boldog izgalom jár át! 
Szép adventet mindenkinek, egymásrafigyelős, lényegre koncentrálós, felszabadult heteket.

Ezt nagyon várjuk már!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése